423

Bibliografia

Il Chronicon pictum e le fonti storiche ungheresi:
edizioni e studi

Acta legationis cardinalis Gentilis. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai, 1307-1311, Antonii Pór et Ladislai Fejérpataky prolegomena, Budapestini-Budapest, 1885 (Vatikáni Magyar Okirattár. Monumenta Vaticana Historiam Regni Hungariæ Illustrantia. i.2).

Anjou-kori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum Andegaviensium illustrantia. x. 1326, szerk. [ed.] László Blazovich, Lajos Géczi, Budapest-Szeged, Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó, 2000.

Anonymus and Master Roger, Anonymi Bele regis notarii Gesta Hungarorum, Anonymous, Notary of King Béla, The Deeds of the Hungarian, eds. Martyn Rady and László Veszprémy; Magistri Rogerii Epistola in miserabile carmen super destructione Regni Hungariæ per Tartatos facta. Master Roger’s, Epistle to the Sorrowful Lament upon the Destruction of the Kingdom of Hungary by the Tatars, eds. János M. Bak and Martyn Rady, Budapest – New York, Central European University Press, 2010.

Bagi, Dániel, «Problematik der ältesten Schichten der ungarischen Chronikkomposition des 14. Jh. im Lichte der ungarischen Geschichtsforschung der letzten Jahrzehnte – einige ausgewählte Problemstellen», Quæstiones Medii Ævi Novæ, 12/2007, p. 105-128.

Benei, Bernadett, «Contributions to the Study of the 11-12th Century Texts of the Hungarian Chronicle», Hungaro-Polonica. Young Scholars on Medieval Polish-Hungarian Relations, eds. Dániel Bagi, Gábor Barabás and Zsolt Máté, Pécs, Történészcéh Egyesület, 2016, p. 49-68.

Berend, Nora, «Historical Writing in Central Europe (Bohemia, Hungary, Poland), c. 950-1400», The Oxford History of Historical Writing, 5 vol., Oxford, Oxford University Press, 2011-2012: 2º, eds. Sarah Foot and Chase F. Robinson, 2012, p. 312-327.

424

Bogyay, Thomas von, «Chronicon pictum», Lexikon des Mittelalters, 2, München-Zürich, Artemis & Winkler, 1983, ad vocem.

Bonfini, Antonio, Rerum Ungaricarum decades libris xlv ab origine gentis ad annum mccccxcv, editio septima accessit index rerum locupletissimus recensuit et præfatus est D. Carolus Andreas Bel […], Lipsiæ, Sumptu Ioannis Paulli Kraus Bibliop. Vindob., 1771.

Chronica de gestis Hungarorum e codice picto sæc. xiv. The Illuminated Chronicle. Chronicle of the Deeds of the Hungarians from the Fourtheenth-Century Illuminated Codex, eds. János M. Bak and László Veszprémy, Budapest – New York, Central European University Press, 2018.

Chronica Hungarorum. i. Magistri P. Belæ… II. Magistri Simonis de Keza Gesta Hungarorum. iii. Chronicon Pictum Vindobonense, ad fidem codicum recensuit, observationes, disquisitionem de ætate Belæ regis notarii, et animadversiones criticas adiecit M. Florianus, Quinque Ecclesiis, Typis M. Taizs, 1883 (Historiæ Hungaricæ fontes domestici, II).

Chronicon Budense. Post elapsos ab editione prima et rarissima tercentos sexaginta quinque annos, secundam adornavit, textum recognovit, notis illustravit, lemmata ac indices adiecit, et præfatus est Iosephus Podhradczky […], Budæ, Typis Ioannis Gyurián & Martini Bagó, 1838.

Codices manu scripti Latini. i. Codices Latini Medii Ævi, ed. Emma Bartoniek, Budapestini, Sumptibus Musei Nationalis Hungarici, 1940.

Codex diplomaticus Hungariæ ecclesiasticus et civilis, studio et opere Georgii Fejér, bibliothecarii regii, 11 vol., Budæ, Typis Tipogr. Regiæ Universitatis Ungaricæ, 1829-1844.

Codex Italiæ diplomaticus […], collegit, ac elencho indiceque reali instruxit, Johannes Christianus Lünig, Tomus secundus, Francofurti et Lipsiæ, Impensis hæredum Lanckisianorum, 1726.

Csákó, Judith, «Chancellerie royale et historiographie dans la Hongrie du xive siècle. État des recherches», Formations et cultures des officiers et de l’entourage des princes dans les territoires angevins (milieu xiiie – fin xve siècle). Percorsi di formazione e culture degli ufficiali e dell’entourage dei principi nei territori angioini (metà XIII – fine XV secolo), dir. Isabelle Mathieu et Jean-Michel Matz, Roma, École française de Rome, 2020, p. 187-208.

Csapodi, Csaba, A magyar codexek elnevezésű gyűjtemény (K 31 – K 114), Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia, 1973.

Csapodi, Csaba, Csapodi Gárdonyi Klára, Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek magyarországon 1526 előtt. i. [Codici e libri stampati in Ungheria prima del 1526], Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia, 1988.

Czamánska, Ilona, «Chronicon Dubnicense», The Encyclopedia of the Medieval Chronicle, ed. Graeme Dunphy, 2 vol., Leiden-Boston, Brill, 2010, ad vocem.

425

Die Gesta Hungarorum des anonymen Notars. Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte, unter Mitarbeit von László Veszprémy, hg. Gabriel Silagi, Sigmaringen, Jan Thorbecke, 1991.

Diplomatarium relationum Reipublicæ Ragusanæ cum regno Hungariæ. Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára, szerk. [ed.] József Gelcich, Lajos Thallóczy, Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága, 1887.

Domanovszky, Sándor, «A Dubnici Krónika», Századok, 33/1899, p. 226-256, 342-355, 411-451.

Endlicher, Stephan F. L., «Cronica de gestis Hungarorum nach einer Handschrift der gräflich Illésházyschen Bibliothek zu Dubnitz», Wiener Jahrbücher der Literatur, 33/1826, Anzeige Blatt, p. 1-19, 34/1826, Anzeige Blatt, p. 1-30.

Farkas, Gábor Farkas, «Chronica Hungarorum: The First Printed Book in Hungary (Buda, 1473)», Early Modern Print Culture in Central Europe, Proceedings of the Young Scholars Section of the Wrocław Seminars (Septembre 2013), eds. Stefan Kiedroń and Anna-Maria Rimm, in co-operation with Patrycja Poniatowska, Wrocław, Wydawnictwo Uniwersytetu Wrocławskiego, 2015, p. 11-20.

Farkas, Gábor Farkas, «The Buda Chronicles. The First Printed Book in Hungary: Printer, Work, Provenance, Patronage», La Bibliofilia, 17/2015, 1, p. 27-45.

Farkas Gábor Farkas, «On the Provenience of the Copies of Thuróczy. Editio princeps of the Chronica Hungarorum», Studia bibliografica Posoniensia, 2018, p. 11-24.

Fügedi, Erik, «Ai confini tra l’uso orale e l’uso scritto. La pratica della cancelleria in Ungheria», Spiritualità e lettere nella cultura italiana e ungherese del basso medioevo, a cura di Sante Graciotti e Cesare Vasoli, Firenze, Olschki, 1995, p. 377-387.

Grzesik, Ryszard, «Gesta Ungarorum deperdita», The Encyclopedia of the Medieval Chronicle, ed. Graeme Dunphy, 2 vol., Leiden-Boston, Brill, 2010, ad vocem.

Györffy, György, Krónikáink és a magyar őstörténet [Le nostre cronache e la preistoria ungherese], Budapest, Néptudományi intézet, 1948.

Györffy, György, «La chancellerie royale de Hongrie aux xiie-xive siècles», Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó, hg. Kálmán Benda, Thomas von Bogyay und Horst Glassl, 2 vol., München, Trofenik, 1988: 2º, p. 159-176.

Holler, László, «Ki állította össze a Képes Krónikát? Egy új hipotézis» [Chi ha compilato la Cronaca illustrata? Una nuova ipotesi], Irodalomtörténeti Közlemények, 107/2003, p. 210-242.

Horváth, János, «Die ungarischen Chronisten der Angiovinenzeit», Acta Linguistica Academiæ Scientiarum Hungaricæ, 21/1971, p. 321-377.

426

Jakubovich, Emil, Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez: ki volt Anonymus és Márkus krónikás? [Dati relativi alla persona degli autori delle nostre più antiche carte e croniche scritte in lingua ungherese], Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1924.

Jakubovich, Emil, «Az Ambrasi gyüjteményből való-e Béla király névtelen jegyzőjének kódexe? (Egy szővegközti ábrával)» [È il codice della collezione Ambras dell’anonimo notaio del re Bela? (Con un’illustrazione intertestuale)], Magyar könyvszemle, 34/1927, 1-2, p. 84-99.

Kersken, Norbert, Geschichtsschreibung im Europa der nationes. Nationalgeschichtliche Gesamtdarstellungen im Mittelalter, Wien-Köln-Weimar, Böhlau, 1995.

Kersken, Norbert, «The Illuminated Chronicle in the Context of Medieval Historiography», Chronica de gestis Hungarorum e codice picto sæc. XIV. The Illuminated Chronicle. Chronicle of the Deeds of the Hungarians from the Fourtheenth-Century Illuminated Codex, eds. János M. Bak and László Veszprémy, Budapest – New York, Central European University Press, 2018, p. viii-xxiv.

Kristó, Gyula, «Anjou-kori krónikáink» [Le nostre cronache del periodo angioino], Századok, 101/1967, p. 457-504.

Kristó, Gyula, Magyar historiográfia. i. Törtémetírás a középkori Magyarorzágon [Storiografia ungherese. i. La scrittura della storia nell’Ungheria medievale], Budapest, A történettudomány kézikönyve, 2002.

Macartney, Carlile Aylmer, Studies on the Earliest Hungarian Historical Sources, Budapest, Sárkány Limited, Oxford, Blackwell, 1938-1952.

Macartney, Carlile Aylmer, The Medieval Hungarian Historians. A Critical and Analytical Guide, Cambridge, Cambridge University Press, 1953.

Magyar diplomacziai emlékek az Anjou-korból [Fonti diplomatiche ungheresi del periodo angioino], szerk. [ed.] Gusztáv Wenzel, 3 vol., Budapest, A Magyar Tud. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, 1874-1876 (Magyar Történelmi Emlékek. Monumenta Hungariæ Historica).

Mályusz, Elemér, «Krónika-problémák» [Problemi della cronaca], Századok, 100/1966, p. 713-762.

Mályusz, Elemér, Az v. István-kori gesta [Le gesta dell’epoca di Stefano V], Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971.

Marci Chronica de gestis Hungarorum ab origine gentis as annum mcccxxx producta, e codice omnium qui exstant antiquissimo Bibliothecæ Palatinæ Vindoboniense picto, adhibitis in usum ceteris tam mss. quam impressis chronicis genuino nunc primum restituto textu recensuit, varias lectiones annotavit, præfatus est Franciscus Toldy, consiliarius regius, bibliothecæ universitatis Hungaricæ præfectus. Versionem Hungaricam adiecit Carolus Szabó, bibliothecæ Musei Transilvanici custos. Ornataque, præter effigiem compilatoris, plurimis picturis ad similitudinem imaginum dicti codicis Palatini effictis, Pest, Gustavus Emich, 1867.

427

Monumenta Ecclesiæ Strigoniensis […], ordine chronologico disposuit, dissertationibus et notis illustravit Ferdinandus Knauz, 2 vol., Strigonii, Typis descripsit Ægidius Horák, 1874-1882.

Ransanus, Petrus, Epithoma rerum Hungararum, id est Annalium omnium temporum liber primus et sexagesimus, curam gerebat Petrus Kulcsár, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977 (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum, Series nova, ii).

Rerum Hungaricarum scriptores varii historici, geographici, ex veteribus plerique sed iam fugientibus editionibus revocati quidam nunc primum editi […], Francofurti, Apud hæredes Andræ Wecheli, Claudium Marnium & Ioan. Aubrium, 1600.

Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianæ gestarum, edendo operi præfuit Emericus Szentpétery, 2 vol., Budapest, Academia Litter. Hungarica atque Societate Histor. Hungarica, 1937-1938.

Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini […], cum amplissima præfatione Matthiæ Belii, nec non instructissimo rerum verborumque indice, in nitidissimam hanc formam redacti, cura et studio Ioannis Georgii Schwandtneri Austriaci Stadelkirchensis, 2 vol., Vindobonæ, Impensis Ioannis Pauli Kraus, 1746.

Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini […], Tyrnaviæ, Typis Colegii Academici Societatis Jesu, 1765.

Simonis de Kéza Gesta Hungarorum. The Deeds of the Hungarians, eds. László Veszprémy and Frank Schaer, Budapest – New York, Central European University Press, 1999.

Somogyi, Szilvia, «A xiv. századi krónikakompozíció Anjou-kori folytatásának nyelvezete: a budai minorita krónika latin nyelve» [Il linguaggio della continuazione angioina della cronaca del XIV secolo: il latino della cronaca minorita di Buda], Fons, 18/2011, p. 209-268.

Spychała, Lesław, «Chronici Hungarici compositio sæculi xiv», The Encyclopedia of the Medieval Chronicle, ed. Graeme Dunphy, 2 vol., Leiden-Boston, Brill, 2010, ad vocem.

Spychała, Lesław, «Chronicon Budense», The Encyclopedia of the Medieval Chronicle, ed. Graeme Dunphy, 2 vol., Leiden-Boston, Brill, 2010, ad vocem

Studies on the Illuminated Chronicle, eds. János M. Bak and László Veszprémy, Budapest, Central European University Press, 2018, p. 25-110.

Thoroczkay, Gábor, «Die Legendenliteratur und Geschichtsschreibung Ungarns bis zur Mitte des 14. Jahrhunderts», Bullettino dell’Istituto Storico Italiano per il Medio Evo, 118/2016, p. 217-248.

Thurocz, Johannes de, Chronica Hungarorum. i. Textus, ediderunt Elisabeth Galántai et Julius Kristó, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985.

Thurocz, Johannes de, Chronica Hungarorum. ii. Commentarii, 1-2, composuit Elemér Mályusz adiuvante Gyula Kristó, Budapest 1988.

Veszprémy, László, «La tradizione unno-magiara nella Cronaca universale di fra’ Paolino da Venezia», Spiritualità e lettere nella cultura italiana e ungherese del 428basso medioevo, a cura di Sante Graciotti e Cesare Vasoli, Firenze, Olschki, 1995, p. 355-375.

Veszprémy, László, «Chronicles in Charters. Historical Narratives (narrationes) in Charters as Substitutes for Chronicles in Hungary», The Medieval Chronicle, Proceedings of the 3rd International Conference on the Medieval Chronicle (Doorn-Utrecht, 12-17 July 2002), ed. Erik Kooper, Amsterdam – New York, Brill-Rodopi, 2004, p. 184-199.

Veszprémy, László, «More paganismo: Reflections on the Pagan and Christian Past in the Gesta Hungarorum of the Hungarian Anonymous Notary», Historical Narratives and Christian Identity on a European Periphery. Early History Writing in Northern, East-Central, and Eastern Europe (c. 1070-1200), ed. Ildar H. Garipzanov, Turnhout, Brepols, 2011, p. 183-203.

Veszprémy, László, «A Képes Krónika és Anonymus kéziratának utóéletéhez» [Sulla posterità dei manoscritti della Cronaca illustrata e dell’Anonimo], Tiszteletkör. Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. Születésnapjára [Studi storici per il 60º anniversario del professore István Draskóczy], szerk. [dir.] Gábor Mikó, Bence Péterfi, András Vadas, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012, p. 587-596.

Vetera monumenta historica Hungariam sacram illustrantia […], deprompta collecta ac serie chronologica disposita ab Augustino Theiner, 2 vol., Romæ, Typis Vaticanis; Parisiis, apud Firmin Didot fratres; Vindobonæ, apud Guilielmum Braumüller, 1859-1860.

Zsinka, Ferenc, «A Bécsi Képes Krónika török bejegyzései» [Le note in turco nella Cronaca illustrata viennese], Magyar könyvszemle, 30/1923, p. 248-250.

Le miniature del Chronicon pictum:
letteratura critica ed edizioni in facsimile

Bak, János, «Harcosok vagy ősök? Még egyszer a Képes Krónika címlapjáról» [Guerrieri o antenati? Ancora una volta sul frontespizio della Cronaca illustrata], Buksz. Kritikai írások a társadalomtudományok köréből, 10/1998, p. 65-66.

Berkovits, Ilona, «A Képes Krónika és Szent István királyt ábrázoló miniatúrái» [La Cronaca illustrata e le miniature raffiguranti santo Stefano re], Magyar könyvszemle, 62/1938, p. 1-20.

Berkovits, Ilona, «A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában» [Il riflesso della società feudale ungherese nella Cronaca illustrata], Századok, 87/1953, p. 72-107.

429

Berkovits, Ilona, «A Képes Krónika művészettörténeti jelentősége» [L’importanza artistica della Cronaca illustrata], Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről, Budapest, Magyar Helikon, 1959, p. 29-45.

Csapodi Gárdonyi, Klára, «Újabb adalékok a Képes Krónika történetéhez» [Nuovi elementi per la storia della Cronaca illustrata], Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1973, p. 183-189.

Dékáni, Kálmán, «A Bécsi Képes Krónika» [La Cronaca illustrata viennese], Erdélyi Múzeum az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak közlönye, 32/1915, p. 37-63.

Dercsényi, Dezső, Vajay, Szabolcs de, «La genesi della Cronaca illustrata ungherese», Acta historiæ artium Academiæ Scientiarum Hungaricæ, 23/1977, p. 3-20.

Fügedi, Krisztine, «Modifications of the Narrative? The Message of Image and Text in the Fourteenth-Century Hungarian Illuminated Chronicle», The Development of Literate Mentalities in East Central Europe, eds. Anna Adamska and Marco Mostert, Turnhout, Brepols, 2004, p. 469-496.

Hermann, Julius Hermann, Die illuminierten Handschriften und Inkunabeln der Nationalbibliothek in Wien. Bd. 5. Die italienischen Handschriften des Dugento und Trecento, 3 t., Leipzig, Verlag von Karl Whiersemann, 1928-1930: iii. Neapolitanische und toskanische Handschriften der zweiten Hälfte des 14. Jahrhunderts, 1930, p. 288-306.

Hoffmann, Edith, Régi magyar bibliofilek [Antichi bibliofili ungheresi], Budapest, Magyar Bibliofil Társaság, 1929.

Hoffmann, Edith, «A bécsből hazakerült műkincsek kiállítása a Nemzeti Múzeumban. iii. A kéziratok» [L’esposizione delle opere d’arte recuperate da Vienna nel Museo nazionale. III. I manoscritti], Magyar Művészet, 9/1933, p. 289-303.

Hoffmann, Edith, «Die Bücher Ludwigs des Großen und die ungarische Bilderchronik», Zentralblatt für Bibliothekswesen, 53/1936, p. 653-660.

Holler, László, «Néhany új megfigyelés a Képes Krónika kódexében» [Qualche osservazione sul codice della Cronaca illustrata], Magyar könyvszemle, 121/2005, p. 273-288.

Jakubovich, Emil, «Nagy Lajos király oxfordi kódexe, a Bécsi Képes Krónika kora és illuminátora» [Il codice di Oxford del re Ludovico il Grande, la datazione e il miniatore della Cronaca illustrata di Vienna], Magyar könyvszemle, 37/1930, p. 382-393.

Karsay, Orsolya, «The Codex of the Illuminated Chronicle», Studies on the Illuminated Chronicle, eds. János M. Bak and László Veszprémy, Budapest, Central European University Press, 2018, p. 1-4.

430

Képes krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről [Cronaca illustrata. La cronaca di Marco di Kalt sulle gesta degli ungheresi], Budapest, Magyar Helikon, 1959 (edizione in facsimile, con saggi e note di Ilona Berkovits, Tibor Kardos, László Mezey); edizione tedesca: Die Ungarische Bilderchronik. Chronica de gestis Hungarorum, Berlin, Rütten & Loening, 1961.

Képes Krónika. i. A kódex teljes hasonmás kiadása; II. Kiegészítő kötet. Kisérő tanulmányok [Cronaca illustrata. i. Edizione facsimile integrale. ii. Volume supplementare. Studi di accompagnamento], Budapest, Magyar Helikon, 1964 (con saggi e note di Klára Csapodi-Gárdonyi, Dezső Dercsény, Ferenc Hervay); edizione inglese The Hungarian Illuminated Chronicle, Budapest, Corvina, 1969.

Lucherini, Vinni, «Il Chronicon pictum ungherese (1358): racconto e immagini al servizio della costruzione dell’identità nazionale», Rivista di Storia della Miniatura, 19/2015, p. 58-72.

Lucherini, Vinni, «Le fonti antiche del Chronicon pictum ungherese (1358): narrare le origini della nazione e trasporle in immagini», Incidenza dell’antico, 14/2016, p. 61-88.

Lucherini, Vinni, «The Hungarian Illuminated Chronicle (Pls. 44-47)», The Art of Medieval Hungary, eds. Xavier Barral i Altet, Pál Lővei, Vinni Lucherini, and Imre Takács, Roma, Viella, 2018, p 409-412.

Marosi, Ernő, «Zu den böhmischen Beziehung der Miniaturen in der Ungarischen Bilderchronik», Studia z historii architektury sztuki i kultury ofiarowane Adamowi Milobedzkiemu [Studi di storia dell’architettura, dell’arte e della cultura offerti a Adam Miłobe̜dzki], Warszawa, Państwowe Wydawnictwo Naukowe, 1988, p. 195-202.

Marosi, Ernő, «Zu den Landschaften der Ungarischen Bilderchronik (Budapest, Széchényi Nationalbibliothek, Cod. Lat. 404)», Setkávání. Studie o středověkém umění věnované Kláře Benešovské, eds. Jan Chlíbec and Zoë Opačić, Praha, Artefactum, 2015, p. 249-266.

Marosi, Ernő, «The Illuminations of the Chronicle», Studies on the Illuminated Chronicle, eds. János M. Bak and László Veszprémy, Budapest, Central European University Press, 2018, p. 25-110.

Szigethi, Ágnes, «À propos de quelques sources des compositions de la Chronique enluminée», Acta historiæ artium Academiæ Scientiarum Hungaricæ, 14/1968, p. 177-214.

Toth, Barbora, «Ruler Representation in the Hungarian Illustrated Chronicle», Journal of Humanities. Historia artium, 3/2018, p. 6-1.

Veszprémy, László, Wehli, Tünde, Hapák, József, The Book of the Illuminated Chronicle, Budapest, Kossuth Publishing House, The National Széchényi Library, 2009.

431

Wehli, Tünde, «A Képes Krónika 19. szádadi másolata: a Bicsérdy-kódex» [La copia del XIX secolo della Cronaca illustrata: il codice Bicsérdy], Ars Hungarica, 33/2005, p. 363-382.

Zichy, István, «A Képes Krónika miniatűrjei viselettörténeti szempontból» [Le miniature della Cronaca illustrata dalla prospettiva della storia del costume], Petrovics Elek Emlékkönyv [Libro in memoria d’Elek Petrovics], Budapest, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, 1934, p. 59-70 (riassunto in tedesco: «Die Miniaturen der ungarischen Bilderchronik und die Kostümkunde», p. 191-197.

L’Ungheria angioina e la sua produzione artistica: selezione di studi

A Nekcsei-Biblia legszebb lapjai [Le più belle pagine della Bibbia Nekcsei], szerk. [dir.] Ferenc Levárdy, Budapest, Helikon Kiado, Washington, Library of Congress, 1988.

Az Anjou-kor hatalmi elitje [Élites di potere nell’epoca angioina], szerk. [dir.] Enikő Csukovits, Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2020.

Bagi, Dániel, «Changer les règles: la succession angevine aux trônes hongrois et polonais», Making and Breaking the Rules: Succession in Medieval Europe, c. 1000-c. 1600. Établir et abolir les normes: la succession dans l’Europe médiévale, vers 1000 – vers 1600, Proceedings of the colloquium held on 6-7-8 April 2006, Actes de la conférence tenue les 6, 7 et 8 avril 2006, Institute of Historical Research (University of London), ed./dir. Frédérique Lachaud and/et Michael A. Penman, Turnhout, Brepols, 2008, p. 89-95.

Bak, János M., Königtum und Stände in Hungarn im 14.-16 Jahrhundert, Wiesbaden, Franz Steiner Verlag, 1973.

Báling, Péter, «Personal Network of the Neapolitan Angevins and Hungary (1290-1304)», Specimina Nova. Pars Prima. Sectio Mediævalis. viii, eds. Gábor Barabás and Gergely Kiss, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2015, p. 83-107.

Berkovits, Ilona, «Kolostori kódexfestészetünk a xiv. Században» [La nostra miniatura monastica nel XIV secolo], Magyar Könyvszemle, 17/1943, p. 347-362.

Berkovits, Ilona, La miniatura ungherese nel periodo degli Angioini, Roma, Accademia d’Ungheria, 1947.

Berkovits, Ilona, Magyar kódexek a xi-xvi. században [Codici ungheresi dal XI al XVI secolo], Budapest, Magyar Helikon, 1965, trad. ingl. Illuminated 432Manuscripts in Hungary, xi-xvi Centuries, Shannon, Irish University Press, 1969.

Bertalan, Herta, «Das Klarissenkloster von Óbuda aus dem 14. Jahrhundert», Acta Archæologica Academiæ Scientiarum Hungaricæ, 34/1982, p. 151-176.

Biczó, Piroska, «A prépostsági templom déli oldalán feltárt gótikus kápolna» [La cappella gotica scoperta sul lato sud della chiesa], Magyar királyi és főrendi síremlékek [Monumenti funerari e principeschi ungheresi], szerk. [dir.] Zoltán Deák, Budapest, Urbis, 2004.

Boreczky, Anna, «Eine vergessene Porträtreihe ungarischer Könige aus dem 15. Jahrhundert und die Handschriften der Ungarnchronik des Johannes von Thurocz», Acta historiæ artium Academiæ Scientiarum Hungaricæ, 51/2010, p. 71-84.

Boreczky, Anna, «Book Culture in Medieval Hungary», The Art of Medieval Hungary, eds. Xavier Barral i Altet, Pál Lővei, Vinni Lucherini, and Imre Takács, Roma, Viella, 2018, p. 283-303.

Cimelia. Az Orszägos Széchényi Könyvtár kózépkori kincsei. The Treasures of the National Széchényi Library, szerk./ed. Orsolya Karsay, Budapest, Osiris, 2000.

Csukovits, Enikő, Az Anjouk magyarországon i. Rész. Károly és uralkodása (1301-1342) [Gli Angiò in Ungheria. 1a parte. Carlo I e il suo regno], Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2012.

Csukovits, Enikő, «Les caracteristiques de la culture des barons hongrois (xive siècle)», Formations et cultures des officiers et de l’entourage des princes dans les territoires angevins (milieu xiiie – fin xve siècle). Percorsi di formazione e culture degli ufficiali e dell’entourage dei principi nei territori angioini (metà XIII – fine XV secolo), dir. Isabelle Mathieu et Jean-Michel Matz, Roma, École française de Rome, 2019, p. 283-295.

Dercsény, Dezső, «The Treasures of Louis the Great», The Hungarian Quarterly, 6/1940, p. 120-130.

Dercsény, Dezső, Nagy Lajos kora [L’epoca di Ludovico il Grande], Budapest, Egyetemi Nyomda, 1941.

Dercsényi, Dezső, «Nekcsei Dömötör bibliája a washingtoni Library of Congressben» [La Bibbia di Demeter Nekcsei nella Biblioteca del Congresso a Washington], Magyar könyvszemle, 66/1942, p. 113-125.

Dercsényi, Dezső, «Manuscrits hongrois du Moyen Âge en Amérique», Nouvelle Revue de Hongrie, 17/1942, p. 159-167.

Engel, Pál, «Az ország újraegyesítése. i. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310-1323)» [La riunificazione del regno. Le lotte di Carlo I contro gli oligarchi], Századok, 122/1988, p. 89-144.

Engel, Pál, The Realm of St Stephen. A History of Medieval Hungary, 895-1526, 433transl. Tamás Pálosfalvi, ed. Andrew Ayton, London – New York, I. B. Tauris, 2001, p. 101-194.

Engel, Pál, Kristó, Gyula, Kubinyi, András, Histoire de la Hongrie médiévale. II. Des Angevins aux Habsbourgs, Rennes 2008.

Erbach von Fürstenau, Adalbert zu, «La miniatura bolognese nel Trecento. Studi su Nicolò di Giacomo», L’Arte, 14/1911, p. 1-12, 107-117.

Fábián, Laura, «L’image du roi sage en Occident au xive siècle et un exemple concernant la Hongrie à l’époque angevine: le Secretum secretorum de Louis le Grand de Hongrie», M’en anei en Ongria. Relations franco-hongroises au Moyen Âge. ii., dir. Attila Györkös et Gergely Kiss, Debrecen, MTA–DE Lendulet Kutatocsoport, 2017, 2017, p. 83-103.

Gerát, Ivan, «Pictorial Cycles of St. Ladislas – Some Problems of Interpretation», Slovakia and Croatia. Historical Parallels and Connections (until 1780), eds. Veronika Kucharská, Stanislava Kuzmová, and Adam Msiarkin, Bratislava, Department of Slovak History, 2013, p. 293-307.

Gerát, Ivan, «Some Structural Comparisons of Pictorial Legends from Medieval Hungary», Les saints et leur culte en Europe centrale au Moyen Âge (xie – début du xvie siècle), dir. Marie-Madeleine de Cevins et Olivier Marin, Turnhout, Brepols, 2017, p. 293-310.

Gnudi, Cesare, «La Bibbia di Demeter Nekcsei-Lipócz, il Leggendario angioino e i rapporti fra la miniatura bolognese e l’arte d’Oriente», Évolution générale et développements régionaux en histoire de l’art. 1. Texte, Actes du XXIIe Congrès International d’Histoire de l’art (Budapest, 1969), dir. György Rósza, 2 vol., Budapest, Akadémiai kiado, 1972: 1º, p. 569-581.

Harrsen, Meta, The Nekcsei-Lipócz Bible. A 14th Century Manuscript from Hungary in the Library of Congress, MS pre-accession 1. A Study, Washington, The Library of the Congress, 1949.

Heiligenleben Ungarisches Legendarium. Codex Vat. Lat. 8541, hg. Giovannni Morello, Zürich, Belser, 1990.

I manoscritti miniati della Biblioteca capitolare di Padova, a cura di Giordana Mariani Canova, Marta Minazzato e Federica Toniolo, 2 vol., Padova, Istituto per la Storia ecclesiastica padovana, 2014, p. 574-588, schede nº 97-98 di Gianluca del Monaco).

Jékely, Zsombor, «Demeter Nekcsei and the Commission of his Bible», Bonum ut pulchrum. Essays in Art History in Honour of Ernő Marosi on His Seventieth Birthday, eds. Lívia Varga, László Beke, Anna Jávor, Pál Lővei, and Imre Takács, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2010, p. 197-212.

Jékely, Zsombor, «Transilvanian Fresco Cycles in a New Light», Hungarian Review, 5/2014, 2, p. 97-109.

Jékely, Zsombor, «Narrative Structure of the Painted Cycle of a Hungarian 434Holy Ruler: The Legend of Saint Ladislas», Hortus artium medievalium, 21/2015, p. 62-74.

Jékely, Zsombor, «A magyarországi Anjou-kori elit műpártolása» [Committenza delle élites dell’epoca angioina in Ungheria], Az Anjou-kor hatalmi elitje [Élites di potere nell’epoca angioina], szerk./dir. Enikő Csukovits, Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2020, p. 291-316.

Károly Róbert és Székesfehérvár [Carlo Roberto e Székesfehérvár], szerk. [dir.] Terézia Kerny, András Smohay, Székesfehérvár, Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, 2011.

Klaniczay, Gábor, «La noblesse et le culte des saints dynastiques sous les rois angevins», La noblesse dans les territoires angevins à la fin du Moyen Âge, Actes du colloque (Angers-Saumur, 3-6 juin 1998), dir. Noël Coulet et Jean-Michel Matz, Roma, École française de Rome, 2000, p. 511-526.

Klaniczay, Gábor, Holy Rulers and Blessed Princesses. Dynastic Cults in Medieval Central Europe, Cambridge, Cambridge University Press, 2002.

Klaniczay, Gábor, «The Great Royal Trio, Charles IV, Louis I of Anjou and Casimir the Great», Kaiser Karl IV – Die böhmischen Länder und Europa – Emperor Charles IV, Lands of the Bohemian Crown and Europe, hg. Daniela Břízová, Jiří Kuthan, Jana Peroutková und Stefan Scholz, Praha, Kalsuniversität, 2017, p. 257-270.

Kódexek a középkori Magyarországon, Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, 1985. november 12. – 1986. február 28. [Codici nell’Ungheria medievale, Esposizione nella Biblioteca Nazionale Széchényi], Budapest 1986.

Kozłowski, Wojciech, «The Origins of the 1320 Angevin-Piast Dynastic Marriage», Studia z Dziejów Średniowiecza, 20/2016, p. 41-58.

Kralovánszky, Alán, «A székesfehérvári Anjou-sírkápolna» [La cappella funeraria angioina a Székesfehérvár], Müvészet I. Lajos király korában, 1342-1382 [Arte all’epoca del re Ludovico I], Katálogus (István király Múzeum, Székesfehérvár, 1982. szeptember 11 – 1983. március), szerk. [dir.] Ernő Marosi, Melinda Tóth, Lívia Varga, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1982, p. 165-174.

Kristó, Gyula, «i. Károly király főúri elitje (1301-1309)» [I baroni della nuova élite di Carlo I], Századok, 133/1999, p 41-62.

Kristó, Gyula, «Les bases du pouvoir royal de Charles Ier en Hongrie», La noblesse dans les territoires angevins à la fin du Moyen Âge, Actes du colloque (Angers-Saumur, 3-6 juin 1998), dir. Noël Coulet et Jean-Marie Matz, Roma, École française de Rome, 2000, p. 423-429.

Kristó, Gyula, «i. Károly (Károly Róbert)» [Carlo I (Carlo Roberto)], Magyarország vegyesházi királyai [Re d’Ungheria di provenienza mista], szerk. [dir.] Gyula Kristó, Budapest, Szukits Könyvkiadó, 2003, p. 23-44.

435

Kristó, Gyula, Makk, Ferenc, Marosi, Ernő, Károly Róbert emlékezete [La memoria di Carlo Roberto], Budapest, Európa Könyvkiadó, 1988.

L’Engle, Susan, «Maestro del Leggendario angioino ungherese (Hungarian Master)», Dizionario biografico dei miniatori italiani. Secoli IX-XVI, a cura di Milvia Bollati, Milano, Sylvestre Bonnard, 2004, ad vocem.

Levárdy, Ferenc, «Il Leggendario ungherese degli Angiò conservato nella Biblioteca Vaticana, nella Morgan Library e nell’Ermitage», Acta historiæ artium Academiæ Scientiarum Hungaricæ, 9/1963, p. 75-138.

Levárdy, Ferenc, Magyar Anjou Legendárium [Il Leggendario ungherese angioino], Budapest, Magyar Helikon, 1973 (edizione in facsimile).

Louis the Great, King of Hungary and Poland, eds. Steven B. Várdy, Géza Grosschmid, and Leslie S. Domonkos, New York, Boulder, 1986.

Lővei, Pál, «A székesfehérvári Anjou-sírkápolna művészettörténeti helye» [Il posto della cappella funeraria angioina di Székesfehérvár nella storia dell’arte], Művészet i. Lajos király korában 1342-1382 [Arte all’epoca del re Ludovico il Grande], Katalógus (István király Múzeum, Székesfehérvár, 1982. szeptember 11 – 1983. március), szerk. [dir.] Ernő Marosi, Melinda Tóth, Lívia Varga, Budapest, MTA KESZ Sokszorosító, 1982, p. 183-203.

Lővei, Pál, «Über neu entdeckte Fragmente der Anjou-Grabmäler in Székesfehérvár», Acta historiæ artium Academiæ Scientiarum Hungaricæ, 52/2011, p. 149-173.

Lővei, Pál, Takács, Imre, «Hungarian Trecento Art in the Angevin Era», The Art of Medieval Hungary, eds. Xavier Barral i Altet, Pál Lővei, Vinni Lucherini, and Imre Takács, Roma, Viella, 2018, p. 179-191.

Lucherini, Vinni, «L’arte alla corte dei re ‘napoletani’ d’Ungheria nel primo Trecento: un equilibrio tra aspirazioni italiane e condizionamenti locali», Arte di Corte in Italia del Nord. Programmi, modelli, artisti (1330-1402 ca.), Atti del convegno (Losanna, 24-26 maggio 2012), a cura di Serena Romano e Denise Zaru, Roma, Viella, 2013, p. 371-396.

Lucherini, Vinni, «The Journey of Charles I, King of Hungary, from Visegrád to Naples (1333): Its Political Implications and Artistic Consequences», The Hungarian Historical Review, 2/2013, 2, p. 341-362.

Lucherini, Vinni, «Az Anjou Magyarország: nápolyi minták és hatások vagy autonóm fejlődés? Gondolatok egy új kötet kapcsán» [L’Ungheria angioina. Modelli e influenze napoletane o sviluppo autonomo? Riflessioni su un volume recente], Történelmi Szemle. A Magyar Tudományos Akadémia Böcsészettudományi, 57/2015, 1, p. 159-165.

Lucherini, Vinni, «Raffigurazione e legittimazione della regalità nel primo Trecento: una pittura murale con l’incoronazione di Carlo Roberto d’Angiò a Spišská Kapitula (Szepeshely)», Medioevo. Natura e figura, Atti del convegno 436(Parma, 20-25 settembre 2011), a cura di Arturo Carlo Quintavalle, Milano, Skira, 2015, p. 675-687.

Lucherini, Vinni, «Nobilissimæ picturæ purpureæ: i funerali del re Carlo I d’Ungheria (1342) e la proiezione del potere monarchico nel tardo Medioevo», Scripta in honorem Igor Fisković. Festschrift on the Occasion of his 70th birthday, Zagreb, Irclama, 2015, p. 109-126.

Lucherini, Vinni, «La rinuncia di Ludovico d’Angiò al trono e il problema della successione nei regni di Napoli e d’Ungheria: sfide giuridiche e artistiche», Da Ludovico d’Angiò a san Ludovico di Tolosa. I testi e le immagini, Atti del convegno (Napoli – Santa Maria Capua Vetere, 3-5 novembre 2016), a cura di Teresa D’Urso, Alessandra Perriccioli Saggese e Daniele Solvi, Spoleto, Centro Italiano di Studi sull’Alto Medioevo, 2017, p. 137-152.

Lucherini, Vinni, «The Artistic Visualization of the Concept of Kingship in Angevin Hungary», The Art of Medieval Hungary, eds. Xavier Barral i Altet, Pál Lővei, Vinni Lucherini, and Imre Takács, Roma, Viella, 2018, p. 235-251.

L’Ungheria angioina, a cura di Enikő Csukovits, Roma, Viella, 2013.

Marosi, Ernő, «Der heiligen Ladislaus als ungarischer Nationalheiliger. Bemerkungen zu seiner Ikonographie im 14.-15. Jahrhundert», Acta historiæ artium Academiæ Scientiarum Hungaricæ, Hungariæ, 33/1987-1988, p. 211-256.

Marosi, Ernő, Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon [Immagine e controparte. Arte e realtà in Ungheria nei secoli XIV e XV], Budapest, Akadémiai Kiadó, 1995.

Marosi, Ernő, «L’art à la cour angevine de Hongrie», L’Europe des Anjou. Aventure des princes angevins du xiiie au xve siècle, dir. Guy Massin Le Goff, Paris, Somogy éditions d’art, 2001, p. 179-193.

Marosi, Ernő, «Diplomatie et représentation de la cour sous le règne de Louis le Grand de Hongrie», La Diplomatie des États angevins aux xiiie et xive siècle, Actes du colloque (Szeged-Visegrád-Budapest, 13-16 septembre 2007), dir. Zoltán Kordé et István Petrovics, Roma-Szeged, Accademia d’Ungheria in Roma – Université de Szeged, 2010, p. 186-198.

Marosi, Ernő, «Saints at Home and Abroad. Some Observations on the Creation of Iconographic Types in Hungary in the Fourteenth and Fifteenth Centuries», Promoting the Saints. Cults and Their Contexts from Late Antiquity until the Early Modern Period. Essays in Honor of Gábor Klaniczay for his 60th Birthday, eds. Ottó Gecser, József Laszlovszky, and Balázs Nagy, Budapest, 2010, pp. 175-206.

McEntee, Brian, «The Burial Site Selection of a Hungarian Queen: Elizabeth, Queen of Hungary (1320-1380), and the Óbuda Clares’ Church», Annual of Medieval Studies at the Central European University, 12/2006, p. 69-82.

437

McEntee, Brian, «Queen Elizabeth of Hungary (1320-1380) and Óbuda; Patronage, Personality and Place», La Diplomatie des États angevins aux xiiie et xive siècle, Actes du colloque (Szeged-Visegrád-Budapest, 13-16 septembre 2007), dir. Zoltán Kordé et István Petrovics, Roma-Szeged, Accademia d’Ungheria in Roma – Université de Szeged, 2010, p. 209-218.

Mérindol, Christian de, «Entre la France, la Hongrie et Naples: les Anjou», Staaten, Wappen, Dynastien, xviii. Internationaler Kongreß für Genealogie und Heraldik (Innsbrück, 5-9 september 1988) = Veröffentlichungen des Innsbrücker Stadtarchivs, 18/1988, p. 145-170.

Mérindol, Christian de, «L’héraldique des princes angevins», Les princes angevins du xiiie au xve siècle. Un destin européen, dir. Noël-Yves Tonnerre et Elisabeth Verry, Rennes, Presses universitaires de Rennes, 2003, p. 277-310.

Müvészet I. Lajos király korában, 1342-1382 [Arte all’epoca del re Ludovico I], Katálogus (István király Múzeum, Székesfehérvár, 1982. szeptember 11 – 1983. március), szerk. [dir.] Ernő Marosi, Melinda Tóth, Lívia Varga, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1982.

Nyékhelyi, Dorottya B., Középkori kútletet a budavári Szent György téren [Una scoperta medievale a Szent György Tér nel castello di Buda], Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2003.

Rácz, György, Lővei, Pál, «Acte de fondation de l’ordre de Saint-Georges avec le sceau de l’ordre», Sigismundus rex et imperator. Art et culture au temps de Sigismond de Luxembourg 1387-1437, Catalogue de l’exposition (Budapest, Szépművészeti múzeum, 18 mars – 18 juin 2006, Luxembourg, Musée national d’histoire et d’art, 13 juillet-15 octobre 2006), dir. Imre Takács, avec la collaboration de Zsombor Jékely et alii, Mainz, Philipp von Zabern, 2006, p. 337.

Sághy, Marianne, «Les femmes de la noblesse angevine en Hongrie», La noblesse dans les territoires angevins à la fin du Moyen Âge, Actes du colloque (Angers-Saumur, 3-6 juin 1998), dir. Noël Coulet et Jean-Michel Matz, Roma, École française de Rome, 2000, p. 165-174.

Szakács, Béla Zsolt, «The Holy Father and the Devils, or Could the Hungarian Angevin Legendary Have Been Ordered for a Pope?», The Man of Many Devices Who Wandered Full Many Ways. Festschrift in Honor of János M. Bak, eds. Balázs Nagy et Marcell Sebők, Budapest, Central European University Press, 1999, p. 52-60.

Szakács, Béla Zsolt, «Between Chronicle and Legend: Image Cycles of St Ladislas in Fourteenth-Century Hungarian Manuscripts», The Medieval Chronicle. 4º. Proceedings of the 3rd International Conference on the Medieval Chronicle (Doorn-Utrecht, 12-17 July 2002), ed. Erik Kooper, Amsterdam – New York, Brill-Rodopi, 2006, p. 149-175.

438

Szakács, Béla Zsolt, A Magyar Anjou Legendárium képi rendszerei [Il sistema delle immagini nel Leggendario ungherese angioino], Budapest, Balassi Kiadó, 2006, trad. ingl. The Visual World of the Hungarian Angevin Legendary, Budapest, Central European University Press, 2016.

Szakács, Béla Zsolt, «A Foreigner in Hungary: The Cult of Saint Louis of Toulouse in the Medieval Hungarian Kingdom», Da Ludovico d’Angiò a san Ludovico di Tolosa. I testi e le immagini, Atti del convegno (Napoli - Santa Maria Capua Vetere, 3-5 novembre 2016), a cura di Teresa D’Urso, Alessandra Perriccioli Saggese e Daniele Solvi, Spoleto, Centro Italiano di Studi sull’Alto Medioevo, 2017, p. 285-296.

Szende, László, «Les châteaux de reines comme résidences dans la Hongrie des Anjoux», Archeologia dei castelli nell’Europa angioina (secoli XIII-XV), a cura di Paolo Peduto e Alfredo Maria Santoro, Sesto Fiorentino, All’Insegna del Giglio, 2011, p. 158-165.

Śnieżyńska-Stolot, Ewa, «Remarques sur le tombeau de Louis le Grand», Acta historiæ artium Academiæ Scientiarum Hungaricæ, 14/1968 p. 215-222.

Śnieżyńska-Stolot, Ewa, «Die Ikonographie der Königin Elisabeth», Acta historiæ artium Academiæ Scientiarum Hungaricæ, 17/1971 p. 17-29.

Śnieżyńska-Stolot, Ewa, «Queen Elisabeth as a Patron of Architecture», Acta historiæ artium Academiæ Scientiarum Hungaricæ, 20/1974, p. 13-36.

Śnieżyńska-Stolot, Ewa, «Studies on Queen Elizabeth’s Artistic Patronage», Critica d’arte, 44/1979, p. 97-112.

Śnieżyńska-Stolot, Ewa, «Artistic Patronage of the Hungarian Angevins in Poland», Alba Regia, 22/1982-1983, p. 21-28.

Sroka, Stanisław A., «Methods of Constructing Angevin Rule in Hungary in the Light of Most Recent Research», Quæstiones Medii Aevi Novæ, 1/1996, p. 77-90.

Takács, Imre, «L’art de la cour royale à la fin de l’époque angevine», Sigismundus rex et imperator. Art et culture au temps de Sigismond de Luxembourg 1387-1437, Catalogue de l’exposition (Budapest, Szépművészeti múzeum, 18 mars – 18 juin 2006, Luxembourg, Musée national d’histoire et d’art, 13 juillet-15 octobre 2006), dir. Imre Takács, Mainz, Philipp von Zabern, 2006, p. 68-86.

Takács, Imre, «Corona et crux. Heraldry and Crusader Symbolism on 13th Century Hungarian Royal Seals», Hortus artium medievalium, 21/2015, p. 54-61.

Takács, Imre, «The Shape of Memory. The Royal Hungarian Necropolis Rediscovered», La memoria post mortem dall’Antichità al Medioevo, a cura di Vinni Lucherini e Marisa Squillante, Roma, Viella, 2019, p. 135-147

The Hungarian Historical Review, 2/2013, 2, Thematic Issue: Angevin History, ed. Tamás Pálosfalvi.

439

Török, György, «Neue Folii aus dem Ungarischen Anjou-Legendarium», Zeitschrift für Kunstgeschichte, 55/1992, p. 565-577.

Török, György, «Problems of the Hungarian Angevin Legendary: A New Folio in the Louvre», Arte cristiana, 89/2001 p. 417-426.

Vajay, Szabolcs de, «L’héraldique, image de la psychologie sociale», Atti dell’Accademia Pontaniana, 16/1967, p. 5-19.

Vayer, Lajos, «Rapporti tra la miniatura italiana e quella ungherese nel Trecento», La miniatura italiana tra Gotico e Rinascimento, Atti II congresso di storia della miniatura italiana (Cortona, 24-26 settembre 1982), a cura di Emanuela Sesti, 2 vol., Firenze, Olschki, 1985: 1º, p. 3-33.

Varga, Lívia, Lővei, Pál, «Funerary Art in Medieval Hungary», Acta historiæ artium Academiæ Scientiarum Hungaricæ, 35/1990-1992, p. 115-167.

Veszprémy, László, «Az Anjou-kori lovagság egyes kérdései» [Alcune questioni relative alla cavalleria nel periodo angioino], Hadtörténelmi Közlemények, 107/1994, p. 3-20.

Veszprémy, László, «The Knightly Culture of the Hungarian Barons of the Angevin Period: Ideals and Practices», Formations et cultures des officiers et de l’entourage des princes dans les territoires angevins (milieu xiiie – fin xve siècle). Percorsi di formazione e culture degli ufficiali e dell’entourage dei principi nei territori angioini (metà XIII – fine XV secolo), dir. Isabelle Mathieu et Jean-Michel Matz, Roma, École française de Rome, 2019, p. 297-314.

Wehli, Tünde, «Könyvfestészet a magyarországi Anjou-udvarban» [La miniatura alla corte reale d’Ungheria nell’epoca angioina], Művészet I. Lajos király korában 1342-1382 [Arte all’epoca del re Ludovico il Grande], Katalógus (István király Múzeum, Székesfehérvár, 1982. szeptember 11 – 1983. március), szerk. [dir.] Ernő Marosi, Melinda Tóth, Lívia Varga, Budapest, MTA KESZ Sokszorosító, 1982, p. 119-137.

Wehli, Tünde, «Bemerkungen zur Frage der höfischen Buchmalerei der Karl-Robert-Epoche», King John of Luxembourg (1296-1346) and the Art of his Era, Proceedings of the International Conference (Prague, September 16-20, 1996,) ed. Klára Benešovská, Prague, 1998, p. 332-335.

Wehli, Tünde, «Magyar Anjou Legendarium», Három kódex. Az Országos Széchényi Könyvtár millenniumi kiállítása, 2000. augusztus 17-november 17. [Tre manoscritti. L’esposizione del Millenario alla Biblioteca nazionale Széchényi], Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2000, p. 71-120.

Zsoldos, Attila, «Das Königreich Ungarn im Mittelalter (950-1382), Geschichte Ungarns, hg. István György Tóth, Budapest, Corvina Osiris, 2005, p. 47-141.